Magyar szerelmes versek / Szerelmes versek

Budai Gabriella Ágnes: Göndrikéd és szöghajam

Szemed csillog,
nevetsz rám,
arcodon a
lyukacskák!
Hajamba túrsz,
élvezed,
fülem mögé
beteszed.
„Túrkászok” a
hajadba,
birizgálom
nyakadba.
Göndrikéid
lelkesen,
ujjaim közt
selymesen.
Igen, sokat
nevetünk,
kacagunk
és szeretünk,
minden rosszat
feledünk…