Szerelmes versek, szeretlek vers, megható szerelmes idézetek, legszebb szerelmes idézet, szerelmes vers, szerelem vers, legszebb szerelmes versek.
Juhász Gyula: Szerelem Szép, ősi szó, mámoros messze illat, Távoli akkord, fájó és örök, Beárnyékozod borús álmainkat: Égi követ liliomok között. A végzet voltál vesztett ifjúságom Szent tavaszában: élet és …
Juhász Gyula: Szerelem Olvass tovább Juhász Gyula: Ancsa él Ancsa, a régi cseléd, Be sokszor eszembe jut újra, Idézem méla szemét, Ó szőke haja koszorúja! Ő volt a vad idegenben Én árva, szomorú párom, Nevem …
Juhász Gyula: Ancsa él Olvass tovább Juhász Gyula: Étsy Emíliának Emília, szeretném új rímeknek Arany kalitkájába zárni most A hangodat, mely a szívünkbe zengett És édes-bús varázzsal bóditott. Szeretném ékesszóló némaságod Megörökítni s beszédes szemed; Mert …
Juhász Gyula: Étsy Emíliának Olvass tovább Juhász Gyula: A csillagok szerelme A vágyak hervadt levele Tétova hull a földre le, Avarja sápad, egyre nő: Dérverte szemfedő. Csak hulljatok, ti levelek, Bús vágyaim, ti betegek. A fám …
Juhász Gyula: A csillagok szerelme Olvass tovább Juhász Gyula: Ó szerelem! Tavasz, nem érzem régen mámorod már, Mely illatoddal a szívemre ment Bolond vágyakra bújtón s én, a kontár, Játszottam sírva a szerelmeset. Ma már megértem, mily …
Juhász Gyula: Ó szerelem! Olvass tovább Juhász Gyula: Júlia, bús virág Ott tévedeztem mélységek felett S gyopárt a szirten, téged leltelek. A sorsom, mint kőszikla, oly kopár, Virulj szívemben, kedves, bús gyopár. Ó régen rózsák buja …
Juhász Gyula: Júlia, bús virág Olvass tovább Juhász Gyula: Egyedül Megyünk és fáj a vándorlás magánya És hogy kemény kövektől zord az ut És nincs, ki az utast estére várja S a távolok lámpája is hazug. És …
Juhász Gyula: Egyedül Olvass tovább Juhász Gyula: Júlia Fekete hídján a halálnak Fehér szűz jött az életembe. Júlia Békéje, láza és szerelme. Már vártak a sötét göröngyök, Komoly thuják s a barna sírkert. Júlia Fölém …
Juhász Gyula: Júlia Olvass tovább Juhász Gyula: Annának, utolszor Te messzeségek asszonya, te emlék, Isten veled, most elküld már szívem. Mennék utánad, ó de merre mennék? A végtelenbe tán? Te csillag vagy ma már az …
Juhász Gyula: Annának, utolszor Olvass tovább Juhász Gyula: Annáról, messziről Kis falvakon és nagy pusztákon át A város küld felém víg harsonát. Víg harsonát és vad nászindulót, Ma még, szívem, ma még, elindulok! Ragyogva várnak messze …
Juhász Gyula: Annáról, messziről Olvass tovább