Baluka Krisztina: Megtaláltál engem
Egyetlen sóhaj, egyetlen érzés,
előbb az első, aztán tízezer lépés,
ami felé visz.
Aki nem lát, csak hisz,
és érzi, ott jobbra kéne menni,
de miért? Még nem tud felelni.
És mi van januárban?
Mit keres ebben a gúnyában?
Még nem tudja, hogy nagy lesz a macija,
és minden időben érkezik. Addig kell várnia.
Kétszer kerülte meg a Föld a Napot.
Egy kislány nővé érett, és amit kapott
a szívében őrzi.
Mi látók lettünk, nem vakok,
lelkek táncolta dallamok
úsznak az éjben,
a szíved közepében
szerelem festi a vásznat,
míg vágyom utánad.
Te megtaláltál engem,
s én megtaláltam, akit oly régen kerestem.
Becsüljük meg hát, mert nagy kincs az élet.
Egy mozdulat, egy pillanat, és minden véget érhet.
Hinni, bízni, szeretni és szeretve lenni.
Csak ennyi kell. Csak ennyi.
Baluka Krisztina: Megtaláltál engem
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
