Baluka Krisztina: Névnapodra ⋆ Szerelmes versek

Baluka Krisztina: Névnapodra

Friss tavaszi szellő
lengeti a fákat,
kicsit összeborzolja
a női frizurákat.

Virtuálisan születnek
szívhez szóló versek,
és fontosak lesznek
a kotyogó kommentek.

Telnek a napok,
levelek jönnek,
lassan felszáradnak
rég elhullott könnyek.

A régi történetek
új értelmet nyernek,
zsákban hozott melegtől
zöldülnek a kertek.

Gondolatok kavarognak
térben és időben,
vajon milyen lehet ő
ott, a messzeségben…

Szomorú szemű trubadúr
vagy keresztes lovag?
Egy kicsit Ottó is,
de nekem Sanyi marad.