Turi Károly: Valentin nap Őrzöd a lángot.
Amikor e bűnbe estem,
Már üres lettem, s az ég is,
Mégis maradt rajta egy csillag.
Te voltál szűröm, jószáglelkemnek pajta,
Ahogy rabul ejtett az illat.
De elfogytam, a szép ígéretek
Előtted csak szavak maradtak,
Elröppent egy pár nappal a boldogság,
Mint a madarak, majd előbúvtam megtelve bánattal immár.
Kóstolt a ravasz május,
Megcsókolt a mágus tavasz, de lopni jött a nyár.
Ahogy marcangoltuk egymást a boldogsággal,
Eddig kinek mi fájt jobban.
A maradék szikra, melyet már senki se fújt s látott.
Őrzi neked a lángot, s ha hozzám bújsz, majd lobban.
Turi Károly: Valentin nap Őrzöd a lángot.
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
