Birta Angéla: Rigó a fán Kedvesemnek
Fájt ma tőled elválni, Kedvesem,
napokat számolok, mint egy gyermek.
Nélküled nyugtomat én nem lelem,
és mindent búsnak látok, tehernek.
Bármit adnék, hogy közel lehessek
mindig Tehozzád, és végtelenül,
mert annyira kell higgyek, szeressek,
ha lelkem szerelmeddel szembesül.
Libbenő, könnyű álom a való,
mókus és pillangó felénk kacsint,
Fáj, hogy az idő ilyen perc-rabló,
és tetszik vagy sem, megint szétszakít.
Úgy fájt a búcsú, maradtam volna,
emlékkel, mosollyal engedtél el.
Szeretném, ha mindig nekünk szólna
– a rigó a fán, hogyha énekel…
Birta Angéla: Rigó a fán Kedvesemnek
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
