Domonkos Jolán: Gábriel ⋆ Szerelmes versek

Domonkos Jolán: Gábriel

Angyalom, Gábriel, te leszel.
Szárnyra kap bennem a képzelet.
Mennyekbe felrepít,
Éjeken átsegít,
Míg ölel téged a két kezem.

Feloldoz Isten, ha vétkezem.
Szerelem szent dolog, érzem ezt.
A szépség átkarol,
Vágyódva ránk hajol,
Amíg a titkokat ízlelem.

Magába fogad a mindenség.
Örömet szór ránk a magas ég.
A szívünk úgy dobog,
Ahogyan nem szokott,
Lelkünkben szeretet árad szét.