Dobos Mihály Zsoltné: Tizenkilenc év együtt ⋆ Szerelmes versek

Dobos Mihály Zsoltné: Tizenkilenc év együtt

Melletted ülök, mert itt van melegem.
„Tudja Isten, hogy mi okból szeretem? De szeretem.”
Pillantásodra várva reád tekint szemem,
mert bódultság zajlik megbolydult ereimben.

Mellettem ülsz, mert itt otthon vagy,
az Idő kettőnkről egy képet alkothat.
És ha meg kellene szólalnom az örömtől,
nem jön szó ajkamra, csak szívem dobban erőből.

Egy csókot kaptam tőled, nem váratlanul,
érzem, angyalkák szállnak körülöttünk számolatlanul.
Kimondani szeretnél te is valamit?
Lásd, lelkünk inkább összesúgott,
s átéljük a szoros ölelésben,
hogy nekünk mennyi-mennyi szív-nyugalmat nyújtott.