József Attila: Nyüzsög a boldogság…
Nyüzsög a boldogság bennem,
a napfény se fér be tőle,
lecsurog szakállam
fonatán a lábaimra.
Kalapom, repülj a mennybe
a kopasz felhő fejére
ha meg prüsszent lebbenhetsz
a kékorru kaparóra.
Pipacsot szedett a kedves,
belefonta fürtjeimbe –
s ha elalszom köd-ölében
a szirmocskák ringatóznak.
1928. október 10.
József Attila: Nyüzsög a boldogság…
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
