Ignotus Hugó: Erdőben
Nincs: vége és többé soha –
Mint sziklakőre a moha:
Szívedre, bár kövitsd és hűtsék,
Halkan kiül a gyönyörűség.
Megyünk és mögöttünk marad
A biztos és a nem szabad –
Sírj és nevess és jer velem,
Ó hajléktalan szerelem!
Ignotus Hugó: Erdőben
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
