Pál Gergő: Dal

„Csak költő ne légy, fiam!”
Lőrinc bácsi szavai. Mily sekélyes,
Kis szavak ezek.
S most héja-szárnyakon messzire megyek.

Fehér utakon, ha por száll arcomra,
Rád gondolok.
Rád, te csoda.
A dalos asszonyra.

Háború dúljon, égjenek az erdők!
Feléd gondolnak arcomon a szeplők.
Szemem irányodba, ha fordul,
Nem lát, csak keres,
Könnyben. Bolondul.