Eszláry G. Joel: Most Fortissimo ⋆ Szerelmes versek

Eszláry G. Joel: Most Fortissimo

Halk sóhajtás, mit félrelöktél,
Mit szertetör a végtelen csend.
Majd felerősödik a szél,
S szerelem – idebenn.

Halkan szólok, mert remegek,
Csak kapkodom a szavak után.
Igazán ilyen, ha újra szeretek,
Hangosan tudatnám – csupán.

A föld remeg, szerte vízözön,
Hangos moraj, mi mennydörgés.
Csak a magány az, mi elköszön,
S vele az irántad érzett tündöklés.

Halkan mégsem ér semmit a szó,
Szerelem eleven hangját hiányolom!
Suttogásod, mely édesen fülbemászó,
Aludj édes, addig én álmodom.

Halk sóhajtásom rólad beszél,
Nem uralkodhat felettem e csend.
Majd felerősödik a szél,
S szerelem – idebenn.

Oly gyönyörűen pihensz valahol,
Hol reményeimben veled találkozom.
A magány üvöltve elcsahol,
Aludj csak, én álmodom!