Garai Zoltán: Szerelem
A szerelem, mint őszi, vad szél,
Lágyan érint, erős szívünkben él,
Titokzatos, mégis oly tiszta,
Mint hajnalban a fény csillogása.
Egyetlen pillantás, s a világ más,
Két szempárban ott ég a varázs,
Egy mosoly, egy érintés mindent elmond,
Szavak nélkül is érthető, mi a sorsunk.
A szív szava hangosabb, mint az ész,
Olyan mély, hogy már nincsen vész,
Hiszen a szerelem mindent átölel,
Eltörli a kételyt, az időt feloldja a jelen.
Az út néha kanyargós és meredek,
De a szerelem mindig jól vezet,
Mert két lélek, ha egyszer összetalál,
Örökké együtt jár, a végén nem lesz határ…
Garai Zoltán: Szerelem
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK