Sailor: szomjas lelkemnek több kell
mikor láttam arcodon
eddig
nem tovább
halkulni kezdett
sóhaj-szült
rongyos álommá vált
bennem a vágy
nyílt sebhelyén
betört az éj
hiába hullong a harmat
nem elég
szomjas lelkemnek
több kell
mint
remény maradék
nyüzsögnek bennem a képek
lefestettem annyi szépet
gyenge
finom
árnyait a fénynek
most
sejtések ezrei
rajzanak a légben
árnyékká értek a csodák
csak benned lát választ
a szorongás
Sailor: szomjas lelkemnek több kell
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
