Angelika Tóth: Szerelmes álmok
Kéz a kézben sétálunk a csillagos ég alatt,
Kettesben te és én a holdfényes éjszakán.
Karjaidba olvadok aléltan s reszketve, csókodért epedezve.
Édes csókjaidra várva ölellek át.
Szemeidbe nézve halkan súgom neked,
Szeretlek,
S kérlek, szorosan ölelj át.
Ölelj úgy, hogy örökké tartson.
S ne érezzem az idő múlását.
S szavak nélkül is tudjuk egymás vágyát gondolatát.
Szeretlek, úgy érzem, tudlak szeretni s akarni téged, míg világ a világ.
Angelika Tóth: Szerelmes álmok
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
