Almády-Frombold Alida: Vágyak
Lassan elsétálva látlak,
Szemeid engem nézve égnek, fájnak.
Körülöttem szürkeség, sötét árnyak,
Belülről perzselnek érzések, vágyak.
Míg körülötted csukott ajtók, zárak,
Figyelmesen, szótlanul állok, várlak.
Az ajtó nyílik, tényleg itt vagy? Bárcsak.
Finoman összeérő arcok, vállak.
Mocskosul ölelsz, hisz már most is bánlak,
S mégis szívembe gyengéden zárlak.
Mit csináljak melletted, hogyan járjak?
Lelkemet csak gyötröd, tán én is játsszak?
Almády-Frombold Alida: Vágyak
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
