Batáry Károly: Nagyon elveszve…
Arcodba szerettem nagyon elveszve,
finoman metszett orr, szabályos ajkak,
a szemed, szegletes arcod is kellett,
úgy éreztem, Hollywoodból szaladtak.
Ehhez jött karcsú alakod, kész voltam,
ennél már jobban nem eshettem beléd,
a nőnapra kis mütyűrt vettem, hoztam,
önbizalommal mentem hozzád, eléd.
Kezemet fogtad, csókod bolondított,
nem gondoltam volna, hogy hamar vége,
minden érzésem hozzád kötött, hívott,
szívem csak érted vert, teérted éltem.
Mikor vége lett, sokáig még rossz volt,
később – más – adott feledésre okot.
Batáry Károly: Nagyon elveszve…
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK