Boda János: Ha visszatérek
Vonásaid lépkednek a szívemen,
téged őriznek karcsún, egyetlen.
Amit te adtál, kiváltott érzelmeket,
belőlem kiszakítani többé nem lehet.
Mit felfedeztem magamban általad,
lélek-hosszig lobbanó irgalmat.
Elfeledni immár nem tudom
magányomban ébredő hajnalon.
Halálom utolsó percében is téged látlak,
nem hagylak itt e rom-világnak.
Viszlek magammal, ha testem itt hagyom,
át időn, téren és univerzumon.
S ha majd újra testbe térek vissza,
a te hangod lesz tudatomnak dicshimnusza,
amely újra idéz bennem minden érzelmet,
s jelzi majd szívemnek, még mindig szeretlek!
Boda János: Ha visszatérek
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
