Bozsonyi Gábor: Simogass hangoddal
Simogass hangoddal,
Fülemnek bájos dal,
Karodba huppanok,
Ilyenkor gyógyulok,
Amolyan fura ok,
Belőled sose sok,
Időtlen időre
Lettél e szív őre.
Játsszuk el te meg én,
Lelkünknek kék egén
Én lelkem kicsi nyúl,
Lelkedbe belefúl,
Te lelked lágy patak,
Szívemre habot rak,
Így múlik az élet,
Ki kit kért, azé lett.
Milyen szép, láthatod,
Két szemem lát, ha tud,
Felkutat, bárhol jársz,
Ha engem bizton vársz,
Ha messze visz az út,
Illatod nyoma bút,
Bánatot elkerget,
Reményt hoz, felleget.
Belőle hűvös eső
Hull alá, míg első
Virágod kinyílik,
Ebben szívem bízik,
Akkor majd boldogok
Leszünk, mert boldog ok,
Kezed már kezemben,
Lelkem égbe reppen.
Bozsonyi Gábor: Simogass hangoddal
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
