Budai Gabriella Ágnes: Lakodalmas falatok Incselködő párbeszéd
„Ó, të Édös, türelmetlen
Emböröm,
Várjá` szépen, a ruhát míg
beszödöm.
Në sürgessél, az edényt is
pakolom,
lösz még idő elidőzni
ajkadon.”
„Föl köll mosni, port türülni
ízibe?
Sminkölni és fölőtözni
csinibe?
A vendégök möggyünnek mán
hamarost?
Sosë láttam ily alakot,
takarost!”
„Ha ezt mondod, azon nyomban
pirulok.
Hozzám érsz, és ujjaidtól
virulok.”
„Lëódom én rúlad, Babám,
szalagod,
hogyha magad vágyaimnak
mögadod!”
„Sós süteményt és a tortát
kitöszöm,
míg të közbe` ölelgetsz mán,
Édösöm.
Fene vigye ezt a vendég-
seregöt,
csókjaidban, Édös, inkább
elveszök…”
Budai Gabriella Ágnes: Lakodalmas falatok Incselködő párbeszéd
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
