Budai Gabriella Ágnes: Nyár-elhagyó Humoros válaszvers
Professzorom, úgy döntöttem,
a nyarat inkább kihagyom.
Kinek kell a dőre hőség,
bőrégéses fájdalom?
Szúnyogcsípés hogyha viszket,
szétkaparnám gyorsan mindet.
Professzorom, drágám, mondja,
kinek lesz ez majd a gondja?
Nyakamon a vizes pára,
folyik lassan a ruhámra.
Édes Professzorom, mégis
leszakad a magas ég is!
Nyáron erdőtüzek járnak,
jaj bokroknak és a fáknak.
Professzorom bölcsen tudja,
nem nő újra, mint a dudva…
Professzorom, úgy döntöttem,
a szép tavaszban maradok.
Langymelegben, hársillatban
szellős úton haladok.
Kérem, kedves Professzorom,
ön se menjen át a nyárba!
Maradjunk itt szépen együtt
a tavaszi, friss zsongásba`.
De ha mégis menni kéne
el innen oly messzire,
menjünk együtt el az őszbe,
hol nem kell várnunk semmire.
Budai Gabriella Ágnes: Nyár-elhagyó Humoros válaszvers
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
