Csizmadia Róbert: Tűz ütközik

Szerelmes versek

Csizmadia Róbert: Tűz ütközik

Szerelmes versek

Tűz ütközik
a sötétséggel,
lezuhanok hozzád
minden éjjel.

Lángra kap
az égbolt alja,
mikor nyelvem
ajkaimat nyalja.

Robbannak
a csillagok,
mikor arcod
holdjára pillantok.

Fortyogó csóvát
hagyok hátra,
holdbéli tájakon
hegyeidre mászva.

Menny felületén
tüzes tenger,
ajkad illetem
rengetegszer.

Vulkán lövell
a magasba,
mikor beletúrok
arany hajadba.

Meteor száguld
a sötét égen,
ha hozzád érek,
azonnal végem.

Csizmadia Róbert: Tűz ütközik

Szerelmes versek



Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez

SZERELEM VERSEK