Derventics Dávid: A szerelem révésze ⋆ Szerelmes versek

Derventics Dávid: A szerelem révésze

Amíg a Föld forog itt leszek.
Kelő nappal hozzád megyek.
A reggel első sugarait neked viszem.
Tűzön vízen át vezet a hitem.

Centrumában a szerelemnek.
A levegőben romantika illatai keveregnek.
Révésze vagyok szívednek.
Csak te láthatsz ilyennek.

Óceánok nyílnak meg előttünk.
Fejet hajt a szoros ahol bejöttünk.
Ismervén minket.
Szél pajtásával nekünk intet.

Ha a viharban félnél.
S a borús égre néznél.
Sose feledd kérlek.
Szíved nyelvén értek.

Távolban már a holnap morajlik.
Pillanatok sorába bőszen tolakszik.
Csónakunk a jó szerencse viszi előre.
Koordinátáit az új helynek belőtte.

Bújj szelíden hozzám!
Akkor is ha a szavak fogytán.
Beszélnek helyettünk a szándékok.
Messzire űzve minden komor árnyékot.

Egy reneszánsz kor ami minket illet.
Mosolyodtól fakadt ki belőlem az ihlet.
Ideje lenne kikötni valahol.
Ahol az ember embert nem kaszabol.