Erdélyi Ágnes: Éjjel a csendben
Újra elalszik, s fénylik az arca,
Csak én ülök nesztelen.
Fülledt testén a bársony
Siklik mezítelen.
Se élni, se meghalni se tudok,
Ha te nem vagy nékem.
Nem érintem ajkad,
Most fülledt tested nézem.
Az éjszaka még hosszú,
S én téged várlak.
Aludj szépen, Ida,
Én lelkembe zárlak.
Erdélyi Ágnes: Éjjel a csendben
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK