Halász Enikő: Mondd, mi lesz…
Mondd, mi lesz, ha már nem játszunk,
ha a csendes estek majd távol esnek tőlünk,
és lelkeink közt mégsem lesz határ,
mondd, mi történik, ha hajnalonta
az égbolton fáradttá válik a napsugár,
és fényét csak úgy szórja ránk, mint rőtvörös levelét a faág,
mondd, hogy legyen, mikor az őszből télbe csúszunk át,
hogyan éljük át a fagyos novemberek viharát?
Mi lesz, ha nagyon fázunk?
A közelgő télből kilophatjuk a vágyat?
A hófehér szűz hópelyhek
örökkévalóságában
majd megtalállak?
Nem tudom.
Isten mosolya hull ránk.
Látlak.
Halász Enikő: Mondd, mi lesz…
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK