Horváth Edina: Egy szerelmes levele
Ó, én szerelmes, derék Hercegem!
Várom, mikor hozod a vörös rózsám,
Mert tetőled olyan szép és illatos,
Várom, mikor jössz ebédelni hozzám!
Te vonatod tőlem most elsietett,
Bár az lenne a hír, hogy csak késett!
Én szeretlek, mint a derűs napot,
Várlak téged, mint a fénylő csillagot!
Én nem felejtelek el téged, te derék,
Leszek néked jó és hűséges feleség.
Isten vigyázzon rád, téged mindenhol!
Te drága lélek, ami neked oly szépség!
Szépség vagy, ha csókot adsz,
Ha itthon te magadhoz ölelsz,
Csak ne mondd, hogy mást szeretsz,
Aki tőlem sok-sok bókot kapsz.
Mert a hűség az nálam fontos dolog,
Akkor az én szívem olyan boldog!
Most elköszönök, de várlak nagyon,
Mert nálad nincsen drágább vagyon!
Horváth Edina: Egy szerelmes levele
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
