Kemecsei Máté: Örökkön-örökké
Nem tudok mit mondani, csak hogy örökké és érted,
Azt, hogy szeresselek, tőlem soha nem kell kérned!
Egymás nevét jegyeztük fel ketten az égboltra,
Ott örök marad szerelmünk, ha idelent a szél szétszórja!
Márványtábla, mi megőrzi a síron túl is, hogy egyek vagyunk,
Akik ismernek, tudják, hogy mi egymásért élünk-halunk!
Nincsenek kimondatlan vagy elhallgatott dolgok,
Olyan vagy nekem, mint másoknak a drogok!
Mikor megláttalak, hullócsillag ment az égen,
Rád néztem és tudtam, a szerelmedet nem kell kérnem!
Felértem a csúcsra, én már nem tudok lezuhanni,
Mert te vagy nekem a Kék Madár, aki megtanított suhanni!
Vannak néha viták, de eső nélkül nincsen szivárvány,
Te vagy nekem a legszebb királylány!
Nincsen másra szükség csak rád és rám,
Melletted a Kék Madár nap mint nap a vállamra száll!
Kemecsei Máté: Örökkön-örökké
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
