Kemecsei Máté: Te vagy a sorsom
Te vagy a sorsom, és te leszel a végem,
Hogy én is szeretném, bizonyítja a vérem!
Ha szakadék szélén állunk, és lehúz majd a mély,
Én ugrom majd veled, hogy odalent ne félj!
A sorsát mindenki magának választja,
Nekem te vagy az, ki a szívem kiolvasztja!
Téged választottalak, hogy légy végleg a sorsom,
Én a szívemen csak a te jeledet hordom!
Te vagy a végzetem, és te vagy a sorsom,
Mi ketten egymásnak vagyunk az otthon!
Ha a mélybe zuhanunk, azt együtt fogjuk tenni,
A sorsunk és végzetünk, hogy nekünk itt kell most lenni!
Sorsa és végzete már egymásnak vagyunk,
Mindennél erősebben szorítja a másikat a karunk!
Te vagy a sorsom, én pedig a tiéd,
Őrizzük meg magunkban a másiknak a szívét!
Kemecsei Máté: Te vagy a sorsom
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
