Kis József: Te
Mindenütt, mindig.
Újra és újra.
Ugyanaz a tűz.
Az a jelöletlen játék.
Az a megdöbbentő
lázadás a szívben.
Mindenütt, mindig.
A hiba nélküli szavak.
A félelem nélküli
emlékek.
A tiszták és a
felkavarók.
A megtört álmok.
És a különleges
ébredések.
Te magad.
Mindenütt, mindig.
Legyőzötté válva
a lehetőség birtokában.
Fogalmam sincs,
hogy kell bocsánatot kérni
a mennyországban.
És ki fogja kinyitni
az ajtót.
Esetleg vannak-e lépcsők.
Ablakok, hogy
megcsodálhassam veled
a csillagos eget.
Te.
Mindenütt, mindig.
Újra és újra.
Kis József: Te
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
