Kopányi Bálint: Viharod
Szívednek legyen irgalom,
Minden, mit itt hagyok,
De mit jelent a bizalom?
Hogy tudod múltam,
Jelenem, s hogy ki vagyok.
Velem álmodik a magány szépen,
Jobb világot remél sötét éjjel,
Alszik mozdulatlan szemem fénye,
Valahol, valamelyest éppen,
Illatod itt veszett el a szélben.
Száz csatádnak diadalát szellő fújja,
Szebb jövőért tekint most a múltba,
Sose feledd, miért léptél erre az útra,
S ne térítsen el a világ bármely búja,
Mint eltiport rózsa, mi életre kel újra.
Kopányi Bálint: Viharod
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
