Patkos László : Édes Donnám
Távol élsz tőlem, kedvesem,
Egy gyönyörű, meseszép vidéken,
Hol az újjászületés kicsit másmilyen,
Hisz a természet rózsaszínben végzi be.
Ott angyali nyelven beszélnek.
Bár ismeretlen ez a nyelv nekem,
És nem értek belőle semmit sem,
De a fülembe zenéket cseng.
Egy gyönyörű angyal született azon a vidéken,
Kinek mosolya beragyogja a mindenséget.
Egy emberbe zárt angyal,
Egy angyalba zárt csoda,
Egy csodába zárt jóság,
Egy csöppnyi boldogság,
A szívemnek igazi orvosság!
Én messze vagyok tőled, kedvesem,
Egy másfajta vidéken,
Hol az élet nem mindig egyszerű,
De a vidámság ide is elkerül.
Most még külön-külön utakon járunk,
De összeköt minket a lélek,
Megtalál minket a végzet,
És együtt leszünk végre
Ott, ahol összeér a föld az éggel!
Akkor elkezdődik az angyali létem,
Elkerülök én is a boldogság szigetére,
Hol nincs fájdalom, nincs vétek.
Ahol összefonódik az emberi és az angyali élet!
Patkos László : Édes Donnám
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
