Páva Zoltán: Lassan gyógyulok
Olyan arcod van
Ami csupa szépség
Súgom halkan
Szeretlek nincs kétség
Olyan szemeid vannak
Amik átlátnak rajtam
Félelmeim elakadnak
Szívem nálad hagytam
Gyógyulnak a vágások
Bennük van egy-egy mondóka
Éneklik a bántások
Hogy el hol rontottam
Ha van fény
Nem mindig látom
Mindig első a tény
Hogy nekem te vagy az álom
Fontos a lámpa
Ne hagyd kialudni
Lépj be a dalába
Legalább csak dúdolni
Erősen megtörsz
Belépsz a képzeletembe
De onnan megszöksz
S belépsz a lelkembe
Nem érzek semmit
Lassan gyógyulok
Nem látok senkit
Bármerre fordulok
Majd elkapod a szívem
S kinyílik a világ
Te lettél az életem
A legcsodálatosabb gyémánt
Páva Zoltán: Lassan gyógyulok
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK