S. Anna: Tükörképünk
Állok otthon a tükör előtt,
Olyan más vagyok mint az előtt.
Mosolygok, végre valódinak tűnik,
A bánatom meg lassacskán megszűnik.
Oly hálás vagyok neked érte.
Minden nap beragyog a fényed.
Érezni akarom kezed melegét,
És szereteted hatalmas erejét.
Elbambulok, arcodat nézem,
Kezedet a kezemen érzem,
Szeplőid, gyönyörű fekete szemed;
Ezekben látom a saját lelkemet,
Odaadom én most mindenem,
Vigyázz rám, el ne dobj hirtelen.
Neked is fáj a múltad, hadd segítsek,
Csak mondd nekem: nem mást helyettesítek.
S. Anna: Tükörképünk
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK