Ternyikné Sándor Natália: Egyszerűen
A csend körülöttem lebeg,
Úgy szomjazom a szád, szemed,
Látni akarlak holdfénynél,
Éjjel és a napkelténél.
Álmodni akarom neved,
Hogy ott vagyok mindig veled.
Égszínű fénybe borulva,
Boldogságtól kipirulva,
És táncolni és dalolni,
Nyíló virágot szagolni.
Lágyan csókolni ajkadat,
Simogatni kócos hajadat.
Egyszerűen veled lenni,
Éjjel-nappal csak szeretni.
Felejteni szenvedést, kínt,
Mely szívemre bánatot hint.
Örülni minden fűszálnak,
A boldog percek nem várnak.
Elillannak vak homályba,
Végtelen sötét porába.
Egyszerűen eltűnnek, kész,
Nincs sehol, bárhová is mész,
Egyszer átkos, másszor még hű,
És egyszerűen nagyszerű!
Ternyikné Sándor Natália: Egyszerűen
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
