V. Márk: Egy világ a holdon
1.
Van ott a holdon egy világ
a csillagok közt.
Egy szép, nyugalmas világ,
beleteremtett birodalom
tele gyönyörűséggel.
Nagysága, mint régi, hagyott palota,
aminek falai szépek maradtak.
Végtelen, csak végtelen,
Kinézetek, mintha látni a földet
tele csodával.
2.
Foly a mennyezetről a víz.
Vizei tisztább, mint
a Balatonnál.
Hangja az elmémbe
takarítást hoz.
Tele szobákkal, lépcsőkkel,
még a padlás is káprázatos.
Puhák az ágyak,
a székek, a falak,
puha az otthon.
Tele sárga színnel,
mint a nap sugára.
Este szép karmazsin-
színe oly, mint
a gyógyuló szívem.
A falak teledíszített,
tele virágok, festmények, leveles vonalak.
Csillár tele gyertyákkal a nappaliban,
ami mutatja a fal
változó színeit.
3.
Szent hely. Ad nekem békét,
oly úgy, mint a mennyország.
Ha tudnék, élnek itt szívesen.
Ezt a világot hívnám
következő otthonomnak.
Nyissa nekem a hold földje
ezt a birodalmat.
Vagy nyissa egy nagy csillag,
amin át tudok lépni.
Bármi, bármi, amivel
odajuthatnám.
4.
Majd ott várok rád,
mert ez a hely nekünk
lett teremtve.
Kettőnk lesz ez házunk,
itt élünk majd nyugalomban.
Legyen majd nyitott ajtó
neked is, hogy idejuss.
Ha neked nem nyit, majd akkor én,
és majd karjaimba esel,
mint ahogy vágytam.
Puha ágyba fekszel majd
a karmazsinfény alatt.
Melletted maradok.
Majd tudhatnám érezni
ujjaid érintését.
Védelek majd,
mert ez a mi birodalmunk.
A mi palotánk. A mi otthonunk.
A hold nekünk teremtette,
hogy együtt legyünk.
Nem leszel egyedül, és én se.
A béke birodalmában vagyunk már.
A csendben csak mi ketten.
Senki sem zavarhat majd, mert
csak mi fogunk tudni erről a helyről.
Majd ott várok rád. Örökre.
Akkor is, ha lerohad.
Mert ez a hely
álmi vágy.
Bárcsak létezhetne
ilyen mennyország…
V. Márk: Egy világ a holdon
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
