Vajda J. Gábor: Legyél és én leszek…
Vágyjál a húsra, és legyél a nőstény,
S én leszek ösztönből mozduló állat.
Génekből feltörő, vérengző őslény,
Nem lehet semmi, mi izgatóbb nálad.
Legyél az erdő, mi nyugalmat áraszt,
S én leszek veled lélegző oltalom.
Madárdal, vigasz vagy ágaknak támasz,
Szemérmes szavak megsárgult oldalon.
Legyél a minden, és legyél a semmi,
Legyél szűzies, vagy legyél épp ledér.
Legyél, és tudok majd szeretve lenni,
S hogy létezzek, létezz s legyél még, legyél!
Vajda J. Gábor: Legyél és én leszek…
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
