Varga Mikulas: A csillagokban
A csillagokban látom az arcod,
Mosolyod ragyogó fényük.
Ha nem lennél mellettem,
Én felrepülnék közéjük!
S mint tavasszal virágzó rét,
Bőröd oly borítóan nyugtató illatot áraszt.
Tested minden porcikáját bebarangolva
Sem találtam a gyönyörödre választ.
Te vagy a mindenem!
A levegő, mit mélyen a tüdőmbe szívok.
Szerelmes gondolatok,
Mit hozzád nem méltó papírra írok.
Te vagy a víz s az étel,
A bor, a pálinka,
Mi szomjúságom vagy éhségem oltja,
Mi vigasztal vagy mulasztja bánatom.
Te vagy minden!
Minden, ami belőlem hiányzott!
Ha magam pusztítom is,
A szerelmedre életeken át vigyázok.
Varga Mikulas: A csillagokban
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK