Magyar szerelmes versek / Szerelmes versek

Vitál István: Üvölts!

Üvölts, hogyha fáj,
ordíts, ha bántanak!
Meghallom én bárhol
a kerek ég alatt.
Eljövök én hozzád
vigasztalni téged,
eljövök majd hozzád
megvédeni téged.
Védeni a bajtól, rontástól, ártástól,
védeni a kínzó önmarcangolástól.
Mindenen átjövök tehozzád, teérted,
mert a mindenségnél jobban,
jaj, úgy szeretlek téged!