Zajzoni Rab István: Ha kimegyek az utcára

Ha kimegyek az utcára,
Rá-rá nézek sok szép lányra,
Mind mosolyog a lángadta,
Szerelem a gondolatja.

Hja, ilyen világot élünk,
Cseppig elsatnyult a vérünk;
A szerelem édenében
Hervadt virág a szemérem.

Hogyha ez igy megy sokáig,
Elgyöngülünk mind egy lábig,
S majd valami marha csorda
Bele aggat szarvaiba.