Kis Ágnes: Kezek

A kezem illik a kezedbe,
mint napok ülnek a hetekben.

Ismerem az ívét a szádnak,
mint lobbanó tüzét a lángnak.

Szemedbe pilládon belépek,
tükrébe, mélyébe beégek.

Tudom az éjjeli álmod,
reggel, ha simítom ráncod.

Nappali vágyaid ismerem,
félelmed utadból elviszem.

Kezem a kezedben oltalom.
Égi jel. Elrendelt. Otthagyom.