Erdélyi Ágnes: Csillan a kalap karimája rajtad…
Csillan a kalap karimája rajtad,
Tiszta fényt vet arcodon a reggel,
S én virágszálam, nem gyötörnék senkit,
Szóval nem, se tettel.
Csillan a kalap karimája rajtad,
S én egyre csak szeretlek,
S ha nélkülem már nem vagy,
Hát egyszer megkereslek.
Csillan a kalap karimája rajtad,
Komor fényt vet arcodon az est,
Hol már nem szólít fel sosem,
A forró, vágyban fülledt test.
Kalapodat, drágám,
Most elfújta a szél,
Még hozzád ír a költő,
De egyszer útra kél.
Erdélyi Ágnes: Csillan a kalap karimája rajtad…
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
