Biró Ferenc: Kincseid között
Kincset keresek könnyelmű napokban:
Szelíd mosolyodban, vidám vadságot,
mézfelhőből aranyesőt karodban,
ölelésedben ezernyi gyémántot.
Szépségedben csillagok törött fényét,
Hold ezüstjétől kelő napsugárig.
Megláttam a szerelem összes színét
a földtől egészen a mennyországig.
Olyan sokáig járt lelkemhez lelked,
s annyi önzetlen szeretetet kapott,
mígnem magamat ismertem fel benned…
a szemedben oly tiszta tükör ragyog,
hogy én csak az árnyékod vagyok benne
a fénytől, amit a mosolyod hagyott.
Biró Ferenc: Kincseid között
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
