Katona Mátyás: Lelked tükre
A gyönyörű szemeid a lelkembe néztek,
Zord külsőm mögött megláttad a messzeséget.
Messzeséget, ahol törékeny énemet lelted,
Mivel könnyes szemmel biztonságot kerestem.
Lelked tükre, mint az erdő övezte tisztás,
Hova nem ér el az átkozott, tüzes áldás.
Karjaid közt biztonságot, boldogságot leltem,
Azt, amit mindenhol könnyes szemmel kerestem.
Az ijesztő hegeim gyógyulni nem tudtak,
De komfortos ölelésed mindet eltakarta.
A sötétben fényét vesztettem naiv lelkemnek,
Most újra látom a szépet könnyes szememmel.
Ha kell, miattad sírok, vérzek és meghalok,
Téged, életem értelmét, veszni nem hagyom.
Megvédelek a társadalom halálos lángjaitól,
Könnyed nem fakad az átkozott átkaitól.
Katona Mátyás: Lelked tükre
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
