Mikus Bea: Neked szóltak
A sors még megpiszkál,
Mihez az internet asszisztál.
Elém tárja neved,
Majd rajtam jót nevet.
Egy kis virág nevében küldi el,
Később pedig egy erdő nevével.
Hát nem tudja, hogy már nem szeretlek?
Hogy már nem óhajtom nevedet?
Nem tudja senki, hogy mennyire szerelmes voltam beléd,
Hogy hozzád írtam verseim negyedét.
Álmaim rólunk szóltak,
Minden percük oly szépek voltak.
Muszáj volt, hogy vége legyen,
Jobb lesz ez így nekem.
Másnak kell a holnap,
Ki gondoskodik rólam.
Féltőn óv, rajong s szeret,
Ha kell, velem sír, velem nevet.
Itt e sorokban pedig búcsúzva írom neved,
És a verseket köszönöm Neked.
Mikus Bea: Neked szóltak
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
