Miskolczi Ferenc. Egyszer majd
Egyszer majd megtérni jó lesz
Hiányodban elringató öledhez.
Mint pora simul az utcakövekhez,
Színe árnyasul a kopott szőtteshez.
Meghajol bennem sorsom hazugsága,
Csendesülő zuhatagán omlik
Kísértő tanulsága életfogytig.
Így kerget elvesztett csillagodig.
Egyszer majd megtérni jó lesz
Az eltévesztett, álmodó percekhez.
Alakodon ringó, kéklő egekhez,
Tavasz illatán simogató csendhez.
Mosolyom bús szegletében vonszolom
Magam a tegnapok sugárútján.
S szép dallamod ring kies lelkem húrján,
Míg ajkad partján magam meghúznám.
Miskolczi Ferenc. Egyszer majd
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
