Gyóni Géza: Enyém-e még?

A halál kénes, keserű szaga
Hányszor gőzölgött már torkomban, –
És rád gondoltam
Mégis minden halálos éjszaka.

Rád, aki oly rég, oly rég hallgatag
Takarod el előttem arcod.
S már nem riasztott
A halál úgy, mint e börtönfalak.

Hiszen ki más? csak a halál vihet
Tehozzád innen még ez estén,
– Hogy megleshetném:
Enyém-e még és vár-e a szived?

1916.