Petró Árpád. Lehetett volna
Lehetett volna más, egy ábrándos vallomás,
Talán egy óda vagy szerelmes próza.
Írhattam volna rímeket, festői díszeket,
Mit a tavasz palettán kínál a kalapján.
Lehetett volna egy szonett a vágyaim felett,
Egy érzéki tánc, egy őrült románc,
Szívemnek balladája lágy zene dallamára,
Mi pendül lantomon tavaszi alkonyon.
Lehetett volna egy bók, egy őrült csók,
Érzelmekkel vívó, vágyak tüzét szító,
De mi csak ültünk a stégen nem is olyan régen,
Fogtam a kezed, és csak néztem a szemed.
Petró Árpád. Lehetett volna
Vissza a főoldalra a szerelemes versekhez
SZERELEM VERSEK
