Szerelmes versek, szeretlek vers, megható szerelmes idézetek, legszebb szerelmes idézet, szerelmes vers, szerelem vers, legszebb szerelmes versek.
Reményik Sándor: Tea-rózsa Egy diák jött az utcán szembe vélem, A gomblyukába rózsa… Ahogy méla mosollyal ráhajolt: Valaki adta: sugárzott le róla. Rózsa, illatos nyárelői rózsa… Illatos, édes, első szerelem… …
Reményik Sándor: Tea-rózsa Olvass tovább Dayka Gábor: A hív Leányka Az én szerelmesemnek Természetét be-szívtam. Mikor mosolyg, mosolygok: Midőn enyelg, enyelgek: Mikor keserg, kesergek: Midőn örűl, örűlök: De ha mikor meg-útál, S Phyllist borítja tsókkal: …
Dayka Gábor: A hív Leányka Olvass tovább Kerényi Frigyes: Őrlegény Csipős az éj és a huszár Busan lép fel s alá: Ő az, ki a gyöngyéletet Fennen magasztalá. Nyomán ropog, sivít a hó És a legény sohajt …
Kerényi Frigyes: Őrlegény Olvass tovább Fazekas Mihály: A szem tüze Manci velem szemközt üle, Mosolyogva rám tekinte, Vérem, jaj, mint felpezsdüle! Lobbot vetettem szinte. Hej, ha mindég így lehetne, S szemünk egymás szemére Ily szikrákat …
Fazekas Mihály: A szem tüze Olvass tovább Tóth Árpád: Áldott legyen Áldott legyen, ti most nyíló leányok, Ki közületek szerelembe bágyad, S testével és édes, tüzes sóhajjal Melengeti az árva férfi-vágyat. Sötét hajó a lomhán ringó élet, …
Tóth Árpád: Áldott legyen Olvass tovább Ölvedi László: Egy nyári este Várva-várom, egy nyári este Kibomlik majd fekete szárnyam. Kacér álmok hószinű teste – Bontott hajú, csókos ajku lány – Kisér folyton, kacag utánam. Forró lehét …
Ölvedi László: Egy nyári este Olvass tovább Reményik Sándor: Férfi sorsa A nő. Igaz. És én sem tagadom, De ez a sors nagyon elágazik. Közel, távol, mélységbe, magasságba Szertefuttatja gyökérszálait. Fülledt közelen, szellős messzeségen, Bús mélységen, zord …
Reményik Sándor: Férfi sorsa Olvass tovább Tóth Kálmán: Ha szomorú… Ha szomorú vagyok most is, Mikor tudom, hogy szeretsz, Oh ne essék kis leánykám Nehezedre neked ez. Ne uszszanak könyben azért Szép könyörgő szemeid; A mi …
Tóth Kálmán: Ha szomorú… Olvass tovább Gyóni Géza: Némaság Itt ülsz, mikéntha másvilági élet Lakója volnál, búsan, csöndesen. Fehér kezed forró kezembe Csak félve habozón veszem. Amit oly vágyva vágytam elsusogni, Elhal a vallomás is ajkamon …
Gyóni Géza: Némaság Olvass tovább Garay János: Én és a festő Igy ült, így nézett, haja így folyt hattyu nyakára, Ekkora s ilyen az orr, ilyen a biborajak. Hasztalan; egy hajszála sem az! “Hogy festhet …
Garay János: Én és a festő Olvass tovább